Iskolánkról

Intézményünk története

A Vegyipari Technikum 1950 szeptemberében alakult Hatvanban, két idősebb előd fokozatos megszüntetésével egy időben. Kazincbarcikára 1956 szeptemberében költözött és ideiglenesen a BVK volt rendészeti laktanyájában folyt a tanítás. Az iskola működésének első szakasza itt Kazincbarcikán az 1956/57-es iskolai évtől az 1960/61-es iskolai év befejezéséig tartott. Ebben az időszakban szinte összeforrt az akkori BVK-val (ma: BC Rt.), maximálisan kihasználva annak közelségét és segítőkészségét.

A második szakasz az 1961/62-es tanévtől kezdődik, amikor az iskola a városba, a Lenin út 1. szám (mai Egressy út 1.) alá költözött, az új technikumi épületbe.

A harmadik szakasz az 1969/70-es tanévvel kezdődött, amikor az iskola egy újabb épületbe költözött a Tardonai út 2. szám (a jelenlegi Kodály) alá. Nemcsak az épület változott, hanem a képzési profil is. Az új épületben az 1969/70-es tanévben már nem technikumi, hanem szakközépiskolai osztályok indultak. Ebben az évben kezdődött az általános vegyész mellett a vegyipari gépész-képzés is. A képzés változatlan szerkezetben – két osztály vegyész, két osztály vegyipari gépész – folyt az 1984/85-ös tanévig.

Az 1987/88-as tanévben meghirdettük a villamos szakot: információ és számítástechnikai, valamint ipari elektronikai ágazattal, összesen három induló osztállyal.

Az 1992-es évben két induló osztállyal kezdődött a közgazdászképzés a számítástechnikai programozó, képesített könyvelő ágazaton. Az itt végző tanulóknak lehetőségük volt a számviteli ügyintéző – az Országos Képzési Jegyzékben szereplő – szakma megszerzésére.

2005-től nyelvi előkészítős osztályok színesítik a képzési palettánkat.

2011. augusztus 1-jétől az új, életbe lépett alapító okirat szerint az intézmény hivatalos neve Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája.

2013. szeptember 1-jétől új fenntartó a Tiszáninneni Református Egyházkerület, az iskolánk új neve: Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon.

Az új szakképzési törvény alapján újra indítottuk a vegyipari képzést a 9. évfolyamtól a 2013/2014-es tanévtől.

Az új tanév új kihívásokkal és egy új élet lehetőségével gazdagította az Irinyi diáktársadalmát, nevelőtestületét, s a nevelő-oktató munkát segítőket.

A református Irinyi túl van az újrakezdés nehéz lépésein, így mindennapjaiban következhet és következik az új időszak.2016. szeptember 1-jétől az intézmény új neve: Irinyi János Református Szakgimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon. Ebben az új szerveződésben az eddig megszokott, jó színvonalon törekszünk tanítványainkat továbbra is erősíteni lelkileg és szakmailag egyaránt. Az Irinyi eddig is biztosította a szakgimnáziumi tanterv adta lehetőséget azoknak a tanulóinak, akik elkötelezetten, komolyan vették a kihívásokat. Remek szakemberekkel, főiskolát, egyetemet végzett mérnökök, tanárok, jogászok… gazdagítják a magyar társadalmat és öregbítik a 2016-ban 60. évét ünneplő ALMAMÁTER nevét.

A 2016-2017-es tanév nagyon sok programmal emlékezik múltjára, 200 éves névadójára, s vesz részt a reformáció 500. évének ünneplésében. Alkalmainkra szeretettel várunk minden érdeklődőt: régi és új kollégáinkat, tanítványainkat, az ő kedves szüleiket, szakmai kapcsolatainkat, s az érdeklődőket.

2018. szeptember 1-jétől a tomori óvoda és a kazincbarcikai Tompa Mihály Református Általános Iskola is csatlakozott hozzánk, így intézményünk oktatási központtá alakult, nevünk Irinyi János Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon lett.

2019. szeptember elsejétől a kazincbarcikai Eszterlánc Óvoda is intézményünk részévé vált.

2020. szeptember 1-jétől iskolánk új neve: Irinyi János Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Technikum, Szakgimnázium és Diákotthon.

“Karoljátok fel tehát egymást, amint Krisztus is felkarolt benneteket Isten dicsőségére.”

                                                                                                                                      Róma15,7

Nobiscum Deus!

     Névadónk: Irinyi János

1817. május 17-én született Nagylétán. Édesapja Irinyi János, a báró Mandel család nagylétai uradalmának tiszttartója volt. Maga az Irinyi család régi református nemesi család.

Iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte. 19 éves korában már a bécsi műegyetemen tanult kémiát, majd Berlinbe ment, ahol az akkori híres kémikusokkal keresett kapcsolatot, amit élete végéig fenntartott.

1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte). Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait.

Ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839-ben Pesten.

Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak.

Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.

Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett. 1895. december 17-én hunyt el Vértesen.

„Egyedül az igazság győzhet, s azt csak kutatás útján lehet megtalálni;
a természet felett úgy szerezheted meg az uralmat, hogy megismered
.”

(Irinyi János)

image_pdfimage_print